Последние издания книг Мирослава Крлежи

Многолетний вдохновенный труд переводчика и искусствоведа Натальи Вагаповой позволил собрать под одной обложкой истории мужчин и женщин, живших давно и живущих сейчас, "от Триглава до Вардара", - сложившиеся в одну большую Историю.
Составитель: Е.В.Сагалович.

Не слишком знакомая широкому кругу читателей (при том, что совершенно особенным почтением пользуется среди знатоков!), Ольга Дмитриевна Кутасова, без сомнения и без преувеличения являет собой эпоху. Как редактор издательства "Художественная литература" (стаж- 30 лет) - способствовала публикации "чужих" переводов (равно как и появлению новых переводческих имен). Как переводчик, великолепно владеющий несколькими языками, явила русские версии многих произведений "большой" и "малой" прозы из той, ушедшей в небытие - но не бесследно! - Атлантиды, которая называлась Югославией. Настоящая антология - дань памяти литературе, что в XX столетии…

"Поездка в Россию. 1925" - путевые очерки хорватского писателя Мирослава Крлежи (1893-1981), известного у себя на родине и во многих европейских странах. Автор представил зарисовки жизни СССР в середине 20-х годов, беспристрастные по отношению к "русскому эксперименту" строительства социализма.

Русский перевод - первая после загребского издания 1926 года публикация полного текста книги Крлежи, которая в официальных кругах считалась "еретическим" сочинением.

Based in an imaginary Baltics and focusing on the opposing figures of a dictator and an intellectual, Krleza's satire explores the existential struggle in the context of human social and political behavior. The novel has in itself all the

Novele iz zbirke „Hrvatski bog Mars” nastaju 1922. godine, a obrađuju sudbine pojedinaca i naroda zahvaćene strahotama Prvoga svjetskog rata. Svojom humanističkom porukom, potresnim naturalističkim slikama, te gotovo opipljivim užasom pri opisivanju tragedije hrvatskoga naroda, novele se smatraju ponajboljim antiratnim pričama u europskoj literaturi. „Bitka kod Bistrice Lesne”, „Baraka Pet Be”, „Domobran Jambrek”, „Hrvatska rapsodija”… novele su u kojima Krleža govori o sudbini malog čovjeka žrtvovanog kao „topovsko meso” u klaonici ratnog stradanja.

Borbu protiv gluposti vode slobodoumni intelektualci, nonkomformisti, osamljeni preosjetljivi pojedinci koji upravo u takvoj borbi i otporu vide smisao svoga života. To je osnovna teza ovog Krležina romana koja se razrađuje na konkretnom primjeru : slučaju neimenovanog Doktora, protagonista romana i, ujedno, njegova pripovjedača. Hajka na čovjeka - omiljena i često varirana Krležina tema - postaje tako središnja sadržajna os romana (K.N.) . Priredio Krešimir Nemec.

During his long and distinguished career, the Croatian writer Miroslav Krleza (1893-1981) battled against many forms of tyranny. In On the Edge of Reason, his protagonist is a middle-aged lawyer whose life and career have been eminently respectable and respected. One evening, at a party attended by the local elite, he inadvertently blurts out an honest thought. From this moment, all hell breaks loose.... On the Edge of Reason reveals the fundamental chasm between conformity and individuality. As folly piles on folly, hypocrisy on hypocrisy, reason itself begins to give way, and the edge between reality and unreality disappears.

Povratak Filipa Latinovicza roman je o umjetniku, često dovođen u vezu s proustovskim ciklusom (Krleža je Prousta izuzetno cijenio), no bliži je istini sud da je posrijedi protoegzstencijalističko djelo senzibiliteta stranoga francuskom romanopiscu: dominiraju otuđenje i mučnina, incestuozni seksualni porivi i frustracije, ideološko-politički dijalozi vođeni na rubu histerije, rastakanje svijesti izraženo u gongoristički iskrivljenim rečenicama koje nerijetko krše pravila konvencionalne sintakse. To je još vidljivije u satiričko-političkim romanima.

"Баллады Петрушки Керемпуха" вышли в 1936 году. Эта книга, написанная на старокайкавском диалекте, потрясала сердца и умы.

"Баллады Петрушки Керемпуха" (1936) впервые были напечатаны в Словении, в Хорватии она увидела свет лишь в 1946 году. В песнях Петрушки (Петрицы) Керемпуха предстает несколько веков хорватской истории. Цементируют книгу события XVI века, и прежде всего крестьянское восстание 1573 года под руководством Матии Губца.

Мирослав Крлежа - выдающийся югославский писатель - известен в Советском Союзе как прозаик и драматург. Его роман-эпопея принадлежит к лучшим достижениям мировой литературы. В романе, написанном в традициях семейной хроники, с большой художественной убедительностью созданы образы людей из различных слоев общества Хорватии и Сербии в период между 1913 и 1922 гг. Сложные личные судьбы героев показаны на фоне больших общественных событии - первой мировой войны, распространения революционных идей и становления самостоятельного государства Югославии.

У циклі новел «Хорватський бог Марс» сучасний югославський письменник нещадно викривав безглуздість і антинародну суть імперіалістичної війни 1914—1918 років, показує страждання народних мас, кинутих у цю криваву бойню з волі австрійського мілітаризму.

В сборник вошли избранные стихи, рассказы, эссе, драма "Аретей" и роман "Возвращение Филиппа Латиновича".

Miroslav ​Krleža, a horvát irodalom nagy öregje, 1938-ban jelentette meg Bankett Blitvában című regényének első könyvét, 1939-ben a másodikat, majd negyedszázaddal később, 1962-ben a harmadikat. A nagy hatású regény első két könyve 1960-ban már megjelent magyarul, s másfél évtizedes adósságot törleszt a magyar könyvkiadás most azzal, hogy a mű teljes szövegét hozzáférhetővé teszi.
A Bankett Blitvában a horvát valóság megközelítésében és írói módszerében rokonságot tart a magyarul is olvasható Filip Latinovicz hazatérése és Az ész határán című Krleža-regényekkel, vagyis ez is többé-kevésbé műfaji újdonságnak számított megírásának idején: nemcsak cselekményben gazdag, izgalmas fordulatokban bővelkedő regény, hanem szenvedélyes társadalmi és politikai pamflet is, egyesítvén magában mindkét műfaj minden lényeges elemét.
A regény világa két főalak köré kristályosodik. Az egyik Niels Nielsen, a krležai életmű más-más néven és alakban vissza-visszatérő jellegzetes értelmiségi figurája; fő vonásai magára az íróra emlékeztetnek: minden politikai illúzióját elvesztett, hajdani eszményeiben és harcostársaiban is csalódott, tündöklő intellektusú, filozofikus hajlandóságú értelmiségi, aki a hatalmat katonai diktatúrává aljasító Barutanskival nem képes többé együttműködni, sőt mindent kockáztatva szembefordul vele.
A másik főalak Barutanski ezredes, a fasiszta diktátor előképe, aki börtönné, kínzókamrává, temetővé változtatta az országot; alakjában Európa kis népeinek diktátorai testesülnek meg; olyan politikus, aki népének nemzeti hőseként, fölszabadító-jaként indult, de a hatalom mámorában véres kezű önkényúrrá lett.
Képzelt ország a regény cselekményének a színhelye, Blitvában mégis ráismerünk a húszas-harmincas évek Lengyelországára, de néhány balti-skandináv államra is, akárcsak az író hazájára, Horvátországra.
Ez a szikrázóan szellemes, sodró erejű, kíméletlen logikájú Krleža-regény könyörtelenül csap le minden politikai és társadalmi kalandorságra; a leszámolás, a végleges szakítás regénye is – leszámolás minden illúzióval is, szembefordulás a népnyomorító politikai és társadalmi banditizmussal.

Miroslav ​Krlezának, a nagy horvát írónak ez a magyarul eddig nem olvasható alkotása 1938-ban jelent meg először, s azóta több kiadást ért meg. Az ész határán a horvát valóság megközelítésének módjában és írói módszerében rokonságot tart a magyarul is jól ismert és nagy sikert aratott Filip Latinovicz hazatérése és a Bankett Blitvánban című regényeivel, de ebben még epésebb, szatírája maróbb, s gondolatai nemcsak szikrázóan szellemesek, hanem kíméletlenül logikusak, következetesek is, könyörtelenül csapnak le minden emberi ostobaságra, elszánt erénycsőszködésre, szemforgató képmutatásra, a jóság és nagyság álarcába bújt társadalmi és politikai banditalizmusra. Ez a kitűnő alkotás műfaji újdonság is volt megírása idején: nemcsak hibátlanul megszerkesztett, cselekményben gazdag, izgalmas regény, hanem szenvedélyes társadalmi pamflet is, egyesítvén magában mindkét műfaj minden lényeges elemét. Krleza művének gondolatisága, a modern emberi értéket okosan tisztelő és a minden emberi aljasságot, butaságot ingerülten elutasító gondolatiság ennek a könyvnek a legfőbb erénye. A leszámolás, a szakítás regénye is ez a Krleza-mű – leszámolás a polgári világ minden torz jelenségével, szakítás és szembefordulás a társadalmi-politikai kalandorsággal, az író utolsó nagy bírálata és figyelmeztetése a fasizmus horvátországi végleges térhódítása és hatalomrajutása előtt.

Проза Мирослава Крлежы резка, экспрессивна, жестоко правдива. В романе "Возвращение Филиппа Латиновича", написанном в 1932 году, автор исследует вопрос о судьбе художника в буржуазном обществе. Резкие, жестокие и правдивые краски романа создают его неповторимую гамму - сумеречную, дышащую болью и тревогой, проникнутую лиризмом, сильным трагическим чувством. Характеры действующих лиц обрисованы с неумолимой иронией, в том числе и образ главного героя - художника Филиппа Латиновича, уставшего от противоречий мира и захотевшего укрыться от них под материнским кровом.

Сборник стихов разных лет известного югославского поэта начала XX века Мирослава Крлежа.

Сборник стихов разных лет известного югославского поэта начала XX века Мирослава Крлежа.

A nálunk is jól ismert jugoszláv író elbeszélésciklusa viszontagságos pályát futott be megjelenése óta (1917). Sok kiadást ért meg, és sokszor betiltották otthon is, külföldön is egyaránt. Az író Pécsett és Budapesten végezte tanulmányait, majd maga is kivette részét az első világháború minden megpróbáltatásából. Legszemélyesebb élményei alapján a tőle megszokott kegyetlen realitással rajzolja meg az Osztrák-Magyar monarchia hadseregének drilljében őrlődő horvát honvédek kálváriáját a kaszárnyák világában és a fronton. Írása már csak azért is számot tarthat a magyar olvasó érdeklődésére, mert a horvát nép sorsa a világháborús évek viharában rokon a magyar sorssal.